RENDKÍVÜLI KÓSTOLÓ!

         „Szabadság, whisky, szerelem, e három kell nekem” dalolta Petőfi Béla a SMWS Magyarország rendkívüli kóstolójára sietve. Hogy mitől is volt olyan rendkívüli ez a degusztáció?        

         Nos, a szokásokkal ellentétben ez úttal hat különböző nedűvel barátkozhatott a klubtag. Ej de jó, ej de jó, csak így tovább a fejlődés útján!

         Aztán ebben az esetben csupán két új párlat érkezett, a többit már mind ismerhette a nagyérdemű – ha részt vett volna valamennyi kóstolón. De csak három ilyen ember akadt, akik szívesen beleegyeztek az újrázásba, hiszen már a régi görög whiskyfogyasztók is tudták: ismétlés a tudás alapja.

         Drága, dalos kedvű Bélánk az elsők között érkezett a tett helyszínére, a Budaörsi úton álló John Bull Pub különtermébe, és áldotta jó sorsát, mivel a teljes állomány a rendelkezésére állhatott, nem úgy, mint a később jövőknek. Természetesen kért a két friss szerzeményből is.

         Az egyik egy 26 éves Glenlochy volt, melyet Jeckyll és Hyde kettősségéhez hasonlítottak. Változó illatú és ízű, aranyszínű párlat volt, vízzel hígítva sós jegyeket mutatott. Az édes és a borsos, a vaníliás és a füstös jegy egyaránt ott kavargott a pohárban.

         A másik „új fiú” egy régóta várt kedves ismerős volt, egy Glenmorangie. Ez a lepárló üzem is beállt végre a sorba, beadta a derekát, és eladott egy hogshead whiskyt a Society-nek. A 11 éves malt íze meredeken mást mutatott, mint az illata, vízzel lágyítva krémessé, könnyeddé változott, nem csoda, hogy Bélánk ezt a viszonylag fiatal italt szavazta önmaga listáján az első helyre, míg második lett a tudathasadásos orvosból készült párlat. (Lehet, hogy mindez pusztán az újdonság varázsának számlájára írható?) 

        A harmadik helyre a már jól ismert bűvészinas került, a 33 éves Harry Potter a Strathisla köntösében. No abrakadabra, yes varázsital: tejkaramella, szilvalekvár, mézben pácolt sült hús, csipetnyi kén, gyümölcsök, leheletnyi füst, és máris kész a csoda.

         Negyedik lett a Glenlivet csendet parancsoló 32 éves maltja. Érthető, hogy IV. György király csak ebből a lepárlóból fogadott el whiskyt.

         Az ötödik helyezést a Longmorn keserűcsokis fügéje, ez a 35 éves, régmúltat idéző nagy öregje kapta.

         A cseppet sem szégyenkezésre okot adó sereghajtó Béla kedvenc szigetéről származó 13 éves Laphroaig lett, „akit” nyugodtan lehetne Jeckyllhez és Hyde-hoz hasonlítani, mivel illatában ott rejtezett a gyümölcs, az almaecet és a füst. Ízében a porcukor, a tengerre szálló korom és füst egyaránt felfedezhető. Igazi mestermunka volt a javából!

         Bélánk elégedetten dőlt hátra, 148 hordóban töltött évet sikerült a torkán legurítania. „Egy gondolat bánt engemet, a következő kóstolóra nem érni le…” 

         Karesz